Belladonna

A szomszédban esküvő van, épp most zajlik, zene, hüpe, vigasság. A konyhát hely híján a mi udvarunkban rendezték be. Maozzal pedig még mindig küzdünk a papírért, és komolyan rejtély, mások honnan és hogyan szerezték meg, mert nekünk nem sikerül. Emiatt nem vettünk még repülőjegyet sem, és nem hirdettetem ki a főtéren, hogy július 6-án esküvő. Pedig de szeretném! Maoz arról kezd el beszélni, hogy egyszerűbb volna Ciprusra menni, és kész. És egymással üvöltözünk, hogy ki a hülye, Magyarország vagy Izrael, de én tartom magam az álláspontomhoz, hogy habár tényleg hülyeség papírt kérni erről, hiszen ugyan mi akadálya lenne a házasságnak, ha azt már bizonyítottuk, hogy nőtlen, és nem állunk rokonságban, azért mégis a nagyobb hülye az, aki nem adja ki ezt a hőn áhított dokumentumot. Illetve egy papírt arról, hogy nincs ilyen papír. Aztán közöljük egymással, hogy ne haragudj, nem rád vagyok mérges, csak elegem van, nem, nekem van elegem, de nekem jobban, szeretlek, én is szeretlek stb. De marha sokra megyünk ezzel a nagy szeretettel, ha nincsen papír. Szerelemhez nem kell szépség, szerelemhez nem kell pénz, szerelemhez nem kell semmi más, csak szerelem kell és kész, ugye. Na de az öszes többihez, mint esküvő, utazás, vízum, a szerelem nem hogy édeskevés, de nem is igazán tényező, úgy tűnik. Pénz kell, és papírok kellenek. Sok papír. Megszerezhetetlen iratok. A CIA-től könnyebb lenne megszerezni a kettős ügynökök listáját. Lehet, hogy azzal kéne próbálkozni, aztán azzal már lehetne hatóságokat zsarolni, és talán megkapnánk a papírunkat. Vagy lelőnének.